(2008. szeptember 22.)
Kulturális Örökség Napja(i) a hétvégén. Opera túra - nem volt nagy durranás, színpadon már a Fidelio díszletei, balett-próbaterem. Padlás, ahonnan a csillárt húzzák-eresztik. A jelmez tár viszont szuper. Körben szekrények az aktuálisan futó darabok jelmezeivel (kinyitottak egy Don Carlos feliratú szekrényt, felismerhető volt a Fő inkvizítor ruhája). A helyiségből nyílt egy nagyobb terem, abban megint rengeteg ruha. A látogatók zöme idős hölgy, érdekes megfigyelni, hogy rögtön akadt egy-két "segg nyaló" (kisfiam után szabadon), akik az első sorban álltak mindig, ha kérdezték, rögtön felvették a dialógusban a alárendelt szerepét. "Sose lehet, tudni, hátha valami előnyt kovácsolhatunk belőle" alapon...
A délutáni kicsit érdekesebb volt: a Földtani Intézet. Főleg az épület belsejére voltam kíváncsi, milyen is egy ilyen szecessziós palota-munkahely. Hát az utolsó kilincsig, szellőző kürtőig gyönyörű. Elsőként felmehettünk a tetőre (ott volt valamelyik dolgozó kaktusz neveldéje, még mini fólia sátor is) Érdekes volt a kilátás, ámbár a mi lakásunkból sem semmi, de onnan történetesen a mi házunk is látszott felülnézetből (na jó a mienk sem alacsony), és tök szép volt, szép szecessziós épületben lakom ám én is! Közelről látszottak a gyönyörű cserepek, ráláttunk a belső, gondozott udvarra). Aztán megnéztük a folyosói vitrinekben elhelyezett ősállat lenyomatokat, és egyéb érdekességeket, közben lehetett gyönyörködni az épületben megint (gyönyörű homokfúvott mintás üvegajtók, mintás kőpadozat, stb - mindent Lechner Ödön tervezte). Végén vagy egy órát eltöltöttünk a Díszteremben, ott is érdekes kiállítás volt, és meghallgathattuk a vezető ismertetését is. Volt pl. egy térkép a XVIII. század első feléből, a móri árokban történt földrengés hatását térképezték fel, rajzon szemléltetve az egyes településeken okozott kárt (Pl. ledőlt a templomtorony, stb.), és az alapján összekötötték a településeket vonalakkal, így felmérve a rengés erősségét. Voltak még fluoreszkáló kövek, ipolytarnóci lenyomatok, miegymás... Kislányom aranyos volt, érdeklődve hallgatott mindent. Olyan jó társ, vele mindig megoszthatom a világra rácsodálkozó élményeimet!
