HTML

Mélisande gyűrűje

"Golaud sírdogáló lányra lel egy sűrű erdőben. Magával viszi nagyapja várába, és feleségül veszi. Mélisande sokat van együtt Golaud testvérével, Pelléasszal. Egyszer Mélisande sokáig játszadozik a férjétől kapott jegygyűrűvel, amíg egy mély kútba ejti. Golaud szívében fokozatosan felébred a féltékenység öccse iránt. A gyűrű elvesztésének nagy jelentőséget tulajdonít. Pelléas hosszú útra készül, arra kéri Mélisande-ot, találkozzanak még egyszer, hogy elbúcsúzhassanak. Golaud kilesi őket, és megöli Pelléast. Mélisande megszüli gyermekét, de haldoklik. Golaud még most is arról faggatja, szerette-e Pelléast. Az asszony csak annyit tud mondani, hogy ártatlanul szerették egymást, majd örökre lehunyja szemét."

Címkék

címkék

Friss topikok

  • almonda: De klassz lehetett! Kár, hogy nincs sok ilyen. S nem csak deLux szinten lenne jó... hanem olyan e... (2010.02.03. 18:42) Behavazott Nagykörút, forrócsokival
  • lilja4ever: @Mélisande: olyan sótlan és unalmas a tanárnő, hogy kész szenvedés volt végigülni. Semmi nem marad... (2010.01.08. 00:42) 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen
  • Mélisande: Ez jó! Nem is tudtam, hogy feldolgozták Legjobb lehet feliratozva, hallgatni hozzá a pattogós finn... (2009.10.05. 12:12) Veijo Meri: Manilakötél
  • szamárfül/pável: enyém az öröm :) (2009.08.06. 00:19) 3 skandináv regény
  • Mélisande: :) Azért látom, Te is kialakítottad az attitűdöd Izlanddal kapcsolatban:) Úgyhogy nem magyarázkodo... (2008.10.15. 13:23) Izland nagy bajban van

Szerzők

Első bonbonom

2009.03.23. 15:18 Mélisande

 Akkor most leírom, hogy a Bonbonda c. blogon felbuzdulva én is nekiláttam, hogy magam készítsem a csokoládét. Több leírását tanulmányoztam, végül úgy döntöttem, az első próbálkozásom egyszerű, csokoládéval bevont marcipán lesz.

A tölteléket – marcipánt – saját kezűleg, azaz helyesebben kislányom segítségével készítettem el. Kb. 15 dkg pucolt mandulát (Bosnyák-téri piac) ledaráltam kávé darálón, összekevertem 7 dkg porcukorral. További 7 dkg porcukrot egy kislábasba tettem, felöntöttem kb. 30 ml vízzel, és megvártam, amíg híg kulimásszá nem formálódik, aztán hozzáöntöttem a mandulához, és már csak össze kellett gyúrni. Hát eddig nagyon jó voltam, mert nem lett rosszabb, mint a Szamos masszája!
Megolvasztottam 2 tábla 50-os Boci csokit (gondoltam az elsőhöz nem használok túl drága csokit – bár ezzel sem volt semmi probléma), és libatoll kenővel kikentem az öntőformákat jó alaposan, kétszer is.
Formának a gyerekek eddig sosem használt műanyag mini-puding öntőformája került kinevezésre.
Belenyomtam a marcipánokat, illetve óvatosan mindegyikbe tettem egy darabot, eligazgattam. Előbb azonban letörtem a masszából egy darabot, és hozzáadtam (rálöttyintettem) egy kis rózsavizet (bio boltokban kapható, indiai konyha része), felbuzdulva az Axtéknál és a Keserédesnél kóstolt finomságokon). Aztán mindet lefedtem a maradék olvadt csokival, és be a mélyhűtőbe, egész éjszakára (este készültek).
Reggel pedig gyönyörűen ki lehetett őket pattintani! Ezután várjunk legalább fél órát a fogyasztásával.
 
Tanulság:
-         Lehet, hogy nem kell ilyen keserű csokit bevonónak használni
-         A rózsavizet a sziruphoz kell önteni, hogy intenzívebb legyen
-         A mandula kevés volt!
 
De azért igen elégedett vagyok, úgyhogy hamarosan folytatom ügyködésem!

Szólj hozzá!

Címkék: dolce vita

A bejegyzés trackback címe:

https://melisandegyuruje.blog.hu/api/trackback/id/tr301020324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.