HTML

Mélisande gyűrűje

"Golaud sírdogáló lányra lel egy sűrű erdőben. Magával viszi nagyapja várába, és feleségül veszi. Mélisande sokat van együtt Golaud testvérével, Pelléasszal. Egyszer Mélisande sokáig játszadozik a férjétől kapott jegygyűrűvel, amíg egy mély kútba ejti. Golaud szívében fokozatosan felébred a féltékenység öccse iránt. A gyűrű elvesztésének nagy jelentőséget tulajdonít. Pelléas hosszú útra készül, arra kéri Mélisande-ot, találkozzanak még egyszer, hogy elbúcsúzhassanak. Golaud kilesi őket, és megöli Pelléast. Mélisande megszüli gyermekét, de haldoklik. Golaud még most is arról faggatja, szerette-e Pelléast. Az asszony csak annyit tud mondani, hogy ártatlanul szerették egymást, majd örökre lehunyja szemét."

Címkék

címkék

Friss topikok

  • almonda: De klassz lehetett! Kár, hogy nincs sok ilyen. S nem csak deLux szinten lenne jó... hanem olyan e... (2010.02.03. 18:42) Behavazott Nagykörút, forrócsokival
  • lilja4ever: @Mélisande: olyan sótlan és unalmas a tanárnő, hogy kész szenvedés volt végigülni. Semmi nem marad... (2010.01.08. 00:42) 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen
  • Mélisande: Ez jó! Nem is tudtam, hogy feldolgozták Legjobb lehet feliratozva, hallgatni hozzá a pattogós finn... (2009.10.05. 12:12) Veijo Meri: Manilakötél
  • szamárfül/pável: enyém az öröm :) (2009.08.06. 00:19) 3 skandináv regény
  • Mélisande: :) Azért látom, Te is kialakítottad az attitűdöd Izlanddal kapcsolatban:) Úgyhogy nem magyarázkodo... (2008.10.15. 13:23) Izland nagy bajban van

Szerzők

A díva

2008.06.12. 15:43 Mélisande

Könyvhéten megvettem gyorsan a Palánkay Klára mezzó díváról írt könyvet. Nagyon ajánlgatták élvezetes stílusa, korrajz értéke miatt. Gyorsan kivégeztem, jól szórakoztam. Érdekes, nemsokkal halála előtt megjelent vele egy interjú az Operaéletben, ott egy beképzelt némber benyomását keltette. Persze a könyv lapjairól sem éppen a szerénysége köszönt vissza, de minek is lett volna szerény? Egy temperamentumos, talpraesett ember és művész beszélt magáról meg az akkori opera életről, ami persze nem maradt érintetlen a politikától akkoriban sem.

Nyíltan felvállalta, hogy a háborút követő években ők messze nem nélkülöztek annyit, mint az átlag, viszont nekik sem adták ingyér a potya élelmiszert - mondjuk Kőbányáról az Andrássy útig kellett gyalogolni, ami azért nem volt semmi egy fiatal nőnek, minden sarkon orosz katonákkal. A diktatúra idején is utaztak, ksőbb is sokmindenhez hozzájutottak pl. a művészbüfébe bejárkáló seftelők által.

A repertoárját nézve - ne feledjük, akkoriban kicsitt változatosabb volt a műsorkínálat - nem is volt olyan hű de nagy, rengeteg kis szerepet énekelt, de ettől nem érezte úgy, hogy leesne fejéről a korona.

Nyíltan felvállalja, hogy részt vett intrikákban, viszont sokat ír kollégáiról és más operai emberekről, zeneszerzőkről. Az ellenségeskedéseken képes volt felülemelkedni, így egyszersmind elérni, hogy vele kapcsolatban ne maradjon másokban tüske.

Megadatott neki, hogy kora szellemi életének sűrűjében pallérozza magát, de nem vetette meg a külső hívságokat sem. Sorsát, életét a saját kezében tartotta, és ez lehetővé tette, hogy teljes életet éljen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A borítón Palánkay Klára Eboli hercegnő szerepében látható.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: opera könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://melisandegyuruje.blog.hu/api/trackback/id/tr97516667

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.