HTML

Mélisande gyűrűje

"Golaud sírdogáló lányra lel egy sűrű erdőben. Magával viszi nagyapja várába, és feleségül veszi. Mélisande sokat van együtt Golaud testvérével, Pelléasszal. Egyszer Mélisande sokáig játszadozik a férjétől kapott jegygyűrűvel, amíg egy mély kútba ejti. Golaud szívében fokozatosan felébred a féltékenység öccse iránt. A gyűrű elvesztésének nagy jelentőséget tulajdonít. Pelléas hosszú útra készül, arra kéri Mélisande-ot, találkozzanak még egyszer, hogy elbúcsúzhassanak. Golaud kilesi őket, és megöli Pelléast. Mélisande megszüli gyermekét, de haldoklik. Golaud még most is arról faggatja, szerette-e Pelléast. Az asszony csak annyit tud mondani, hogy ártatlanul szerették egymást, majd örökre lehunyja szemét."

Címkék

címkék

Friss topikok

  • almonda: De klassz lehetett! Kár, hogy nincs sok ilyen. S nem csak deLux szinten lenne jó... hanem olyan e... (2010.02.03. 18:42) Behavazott Nagykörút, forrócsokival
  • lilja4ever: @Mélisande: olyan sótlan és unalmas a tanárnő, hogy kész szenvedés volt végigülni. Semmi nem marad... (2010.01.08. 00:42) 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen
  • Mélisande: Ez jó! Nem is tudtam, hogy feldolgozták Legjobb lehet feliratozva, hallgatni hozzá a pattogós finn... (2009.10.05. 12:12) Veijo Meri: Manilakötél
  • szamárfül/pável: enyém az öröm :) (2009.08.06. 00:19) 3 skandináv regény
  • Mélisande: :) Azért látom, Te is kialakítottad az attitűdöd Izlanddal kapcsolatban:) Úgyhogy nem magyarázkodo... (2008.10.15. 13:23) Izland nagy bajban van

Szerzők

Zárt helyek igézete

2008.06.04. 14:07 Mélisande

Amikor elkezdtem blogot írni, többek között arra is gondoltam, leírom olvasmányélményeimet, ha már úgysem nagyon tudok kivel beszélgetni róluk. Aztán úgy alakult, hogy a fene nagy önálló kassza, társkártya-visszaadás mellett nem jutott pénz könyvekre, ezért el is kerültem a boltokat, és a régi könyveim olvastam újra.

Anna Maria Mäki fiatal finn írónő, és noha novelláskötetről van szó, tulajdonképpen egyazon személy több arca jelenik meg: mindegyik szorong valamiért. Nagyon gyakran tényleg klausztrofóbiásak, mások csak a személyüségbe történt bezárástól kattannak ki. De fellelhető a zsúfoltság, rossz érzés, sokszor viszolygás egy vagy több ember érintésétől, akár attól, hogy a buszon hozzá érjenek véletlenül valakihez.

 A novellákban alig van dialógus, inkább mindig egy fiatal nő belső monológja olvasható. Tipikus (?) skandináv helyzetek jelennek meg (pl. gyakran szerepel egyetemista nő kisbabával), de sok, Kelet-Európában is ismerős érzés, szituáció. Ami csalódás: szóval ott is van pasi, és ezek szerint nem is olyan ritka, aki megalázza még a felnőtt gyermekét is, lelki terror alatt tartja a csakádját, meg egyéb ilyesmi.

Nem mondhatnám, hogy tetszett a vékonyka könyv, elég közepes volt. Talán az írónő első regénye (készül) már nagyobb "durranás" lesz, tekintsük ezeket ujjgyakorlatoknak. Ahogy olvassa őket az ember, várja, hogy na, ebből mi lesz. És valahogy a végén majd'mindíg hiányérzete támad. Aztán felesleges szimbólum a szinte kivétel nélkül felbukkanó fekete kalapos nő. Túl szájbarágós az utalás, viszont így sem világos, mit akar jelenteni. Öregséget, halát, elmúlást? Akadnak persze kivételek. Úgyhogy várom a regényt.

Bunkóság leírni ilyet, de nem állhatom meg. Sokszor ír férfiakról, akik az aktuális főszereplő nőt majd' felfalják. Ez személyes élmény? Mert A. M. Mäki  - elnézést - de nagyon ronda!

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://melisandegyuruje.blog.hu/api/trackback/id/tr6503282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.